Tartalomjegyzék
A meggyfa lombhullató, gyümölcstermő fa, mely a termőhelyre kevésbé érzékeny gyümölcsfák közé tartozik. Hazánkban nagyon sok kertben és nagyüzemi termesztésben is megtalálható. A gyümölcse – mely lehet piros, sötétbordó, de szinte teljesen fekete is – nagyon egészséges. Rendszeres fogyasztása mellett a meggy hatása igazán jótékony a szervezet számára, hiszen számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, melyre a szervezetnek szüksége van. Hazánkban a meggy szezon idején számos helyszínen tartanak a tiszteletére – és természetesen a termelők tiszteletére is – Meggyfesztiválokat. Érdemes ezekre ellátogatni, mert a számos érdekes programlehetőség mellett kóstolási és gyümölcs vásárlási lehetőség is várja az érdeklődőket.
Meggyfa levele, gyökérzete, magassága, élettartama
Fajtától függő a magassága, de sokkal alacsonyabbra nő, mint a cseresznyefák. Ritkán érik el a 8-10 méter körüli magasságot. Az oszlopos meggy fajták nem nőnek magasabbra 2-2,5 méternél. Ezek kisebb kertekben, de dézsában tartva erkélyen, balkonon is jól tarthatók. Lombkoronája világos zöldtől sötét zöldig terjedő színű. A levelei hasonlóak a cseresznye leveléhez, annál kisebbek, recézett széllel. A fák kevesebb ideig élnek, mint a cseresznyefák, jól tartva többnyire 15 – 20 évig.
Gyökérzete
A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer, amelynek legfontosabb feladata a növény rögzítése a talajban, a víz és a tápanyagok felvétele, raktározása, szállítása. A cseresznye gyökere jellemzően 10-40 cm mélyen helyezkedik el a talajban és annak átmérője 4-5 méter körüli.
Meggyfa ültetése mikor hogyan történjen
A meggyfa ültetésére a legmegfelelőbb időszak az október közepétől március közepéig tartó időszak. Természetesen csak akkor mikor még – vagy már – nincsenek fagyok.
Ültetése előtt már ki kell választani a fajtáját, annak megfelelően, hogy mekkora helyre szeretnénk ültetni, illetve a termésével mi a célunk. Ugyanis nem minden fajta alkalmas például befőzésre. Ezután gondosan ki kell választani a helyét, mely napos, szellős legyen. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy helyigényes növény, tehát nem érdemes épületekhez, vezetékekhez közel ültetni.
Talajok közül a jó víz elvezetésű, közepesen kötött, levegős, humuszban gazdag talaj a kedvező számára. A kötött, száraz talaj nem kedvez a fejlődésének. Amennyiben nem adott az ilyen adottságokkal rendelkező talaj, érdemes azt ültetés előtt feljavítani. Rosszabb, gyenge tápanyagú talajba ültetve csak gyenge minőségű termésre számíthatunk.
Szabadgyökerű vagy konténeres legyen a csemete?
Meggyet szabad gyökerű kiszerelésben és konténeres változatban is lehet vásárolni. Az előbbi tavasszal és ősszel, a konténeres kiszerelésű a téli fagyos időszakok kivételével bármikor elültethetők. A szabad gyökerű csemetét azonnal célszerű elültetni, ha erre nincs mód vízbe kell állítani az ültetésig, hogy nem száradjon ki. Az ültetése előtt a gyökerek végéből ajánlott lecsípni 1-2 cm-t, hogy ezáltal a gyökérzóna növekedési erélye növelhető.
Ültetése lépésről – lépésre:
Ha kiválasztottuk a helyét és a megfelelő fajtát, kezdődhet az ültetés.
- Az ültetőgödör legalább a kétszerese kell legyen a gyökér rendszer méretének.
- Érdemes a kiásott földet tápanyag dús földkeverékkel feljavítani és a gödörbe szerves trágyát is rakni, amelyet el kell keverni föld keverékkel, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökerekkel.
- Fontos úgy elhelyezni a növényt, hogy az oltóág 5 centivel a talaj felett legyen, így nem nőnek ki majd gyökerek a hajtásokból.
- A facsemete beültetését követően vissza kell temetni a földet és alaposan megöntözni, melyről a későbbiek során sem szabad megfeledkezni.
Ha kipusztult fa helyére ültetünk másikat, akkor mindig más fajtát válasszunk, mint amilyen a korábbi volt. Ugyanis a kipusztulás oka lehet a kedvezőtlen talaj, a nem megfelelő hely, vagy betegség, ami ugyanúgy adott lesz az új csemete esetében is.
Vissza a kategória cikkeihez